Az erdő és az ételek az emberi erő természetes forrásai
A növényektől a vízig: Johann Pichler órákat tudna mesélni az Ysperklamm különleges erejéről, Lukas Krenn ehhez még hozzátesz vendéglőjének szeszfőzdéjében.
Amikor Johann Pichler a természet szépségéről beszél az Ysperklammban, azt is pontosan tudja, milyen hatással van ez a szervezetünkre. Lukas Krenn pedig különösen jól ismeri az Ysper-völgyet és azt is tudja, hogyan érdemes megkóstolni az itt termő növényeket. A szeszfőzdéjében elsősorban a helyi növények és gyümölcsök erejét csomagolja finom szeszes italokba.
Az erdőben feltöltődünk energiával. Amikor erdőben járunk, terpéneket lélegzünk be, olyan anyagokat, amelyeket a növények bocsátanak ki a levegőbe, és az emberi immunrendszert is erősítik. Lukas Krenn ezekre az aromás vegyi anyagokra helyezi a hangsúlyt, amelyeket a zöldellő természet az Ysperklammban bocsájt ki. „És itt körülöttünk rengeteg zöld van!" - mondja az yspertali Krenn szeszfőzde fiatal tulajdonosa. Szerinte ne siessünk, amikor bebarangoljuk a szurdokot, hagyjunk magunknak időt és járjunk nyitott szemmel. Rengeteg itt a látnivaló. Véleményét osztja Johann Pichler is, aki tősgyökeres yspertali, és túravezetőként a legszebb helyekre viszi el a vendégeket. Pichler megmutatja és elmeséli, hogyan lehet jól felhasználni a természet erejét. Krenn lepárlóüzemében pedig égetett szesz formájában szívhatjuk magunkba az Yspertal erejét. Kóstoláskor a ház saját pálinkáit lehet ízlelgetni.
Víz, fa és égetett szesz
Az elemek erejét az Ysper-szurdokban már a 16. században említik. Akkoriban a felső végén a fa úsztatása céljából hozták létre az Ödteichet. Amikor aztán a kivágott fák a szurdokon át Bécs felé siklottak, „nagyon gyorsan haladtak, és pillanatok alatt a Dunánál voltak" - meséli Johann Pichler. A 76 éves férfi hosszas megfigyelés révén sokoldalú tudásra szert tett, és természetesen nemcsak számos legendát ismer, hanem a szurdok mint faanyagszállító útvonal 1929-ig tartó történetét is behatóan ismeri. Mára már kirándulók vették birtokukba a sűrű weinsbergi erdő ösvényeit, az Ysper vadregényes vize pedig a benne tanyázó halaké, azaz a pisztrángféléké. A vízen osztozni kell, mert a települések ivóvize is az Ysper forrásából származik. „Azért ilyen sikeresek a pálinkáink, mert víz is kell a készítésükhöz." - mondja Lukas Krenn. „Itt nagyon különleges a víz, mert vastartalmú és lágy."
Több mint 800 nemzetközi díjat nyert már termékeivel a Krenn szeszfőzde, amely szintén az erdő energiájából merít: az egyik üstöt saját fával fűtik, ami a szurdok közelében fekvő kaltenbergi erdejükből származik. A pálinkába belekerülnek a környék gyógynövényei és gyümölcsei, ez a siker titka. A házi szilvapálinkánál nincs is jobb, mondja Krenn.
Vadon élő növények erejével teljes gőzzel előre
A szurdokba vezető utakon itt-ott gömbölyű szilvák mosolyognak az elszórtan álló gyümölcsfákon, amelyek közül néhány a szeszfőzdéhez tartozik: „A szilvából pálinkát készítünk, de például lekvárt vagy desszertet is" - mondja Krenn. Ezenkívül néhány alma- és körtefajta is terem a környéken, például a Kaiserholz-körte, amely az Yspertalból, a rorreggi Habsburg-kastélyból származik: „Ez a gyümölcs fontos számunkra, mert csak itt, az Ysperklammban terem, és mindenképpen meg akarjuk őrizni, nemesíteni is szeretnénk". A család szeszfőzdéjéhez étterem is tartozik. Az ételekbe elsősorban a környéken fellelhető növények kerülnek. Bodzát, orgonát szednek, kimcshit erjesztenek a helyi karalábéból, gint készítenek saját tormából. „Amikor járom a természetet, réti kakukktormát gyűjtök" - meséli Krenn - „édesanyám pedig időnként elmegy az Ysper egyik mellékfolyójához, gyógynövényeket szed az út szélén, felaprítja és ez a keverék szinte minden ételbe belekerül".
Hogy mi mindenre jók a vadon termő növények, arra a választ Johann Pichler azonnal rávágja. Jól ismeri a vidéket, részt vesz a természetismereti találkozókon. „Rajongok a fehér vagy rózsaszín virágú cickafarkért, amely itt az út szélén nő" - mondja. Minden nap iszik belőle teát egy csészével: „Jó a reumára és mindenféle más betegség ellen is". Ha csoportot vezet, leszed a fekete nadálytőről - amely kékes, harang alakú virágairól ismerhető fel - egy durva, hegyes levelet, és megkér valakit, hogy tegye egy fájó testrészére. „Mire visszaérünk a túráról, a fájdalom megszűnik".
A druidák energiát sugárzó helye
Pichler maga is megtapasztalta az Yspertal gyógyító hatását, és azt is, hogy nem csak a növények hatnak ránk. „A szurdokban egy helyen hirtelen melegséget éreztem és úgy tűnt, mintha kicserélték volna a lábamat". Ismeri mindazokat a helyeket, ahol rendkívüli geomantikus rezgéseket gerjesztő energetikai erővonalak húzódnak. „A druidák is ismerték és használták ezeket a helyeket" - állítja. A vonalak mentén sorakoznak az Yspertalra jellemző rejtélyes gránitalakzatok. Az egykori kultikus helyek mentén Pichler segítségével alakították ki a „Druida-útvonal" két változatát. Az egyik a szurdokban, a másik annak közelében fut, mindkettő egészen a szeszfőzdéig tartó körút. Lukas Krenn apja is részt vett az útvonal kialakításában. A fiú jó egy éve csatlakozott a családi vállalkozáshoz, előtte pedig hosszú időt töltött Bécsben. Most már egyértelműen tudja értékeli, mennyire egyedülálló az Ysper vidéke: „Különleges erővonalak húzódnak itt, ahol el lehet vonulni a világtól. Az erdők érintetlenek, a levegő tiszta és nagyszerű a kilátás".
