Egyetlen túraútvonalon három csúcsgyőzelem
Három csúcs, 42 kilométer, 3000 méter magasság - A sportoló Gerald Demolsky bemutatja a a mostvierteli „Hochkar-Dürrenstein-Ötscher Alpintour” alpesi túrát.
Gerald Demolsky edzőként, teljesítménydiagnosztaként és fotósként dolgozik. Szabadidejében a 43 éves mostvierteli születésű férfi legszívesebben fut. Hét óra alatt futotta le az alpesi túrát.
Kedves Gerald, szenvedélyes túrafutó, sítúrázó és sífutó vagy. Mennyire tartod fontosnak, hogy a sportolók feszegessék teljesítményük határait?
Gerald Demolsky: Erre csak azt tudom mondani, hogy a legszebb élmények a komfortzónán túl érnek bennünket.
Mert ott válik igazán izgalmassá a sport?
Gerald Demolsky: Nem feltétlenül, a könnyű túrákon is érhetnek minket nagyszerű élmények. A lényeg, hogy érezzük magunkat mindig biztonságban. Soha nem keresem fejvesztve a kockázatot - számomra a sport a fizikai határok felfedezéséről szól, és nem arról, hogy megpróbáljam elérni a lehetetlent.
A Hochkar és az Ötscher között több túraútvonal is van, hányszor tetted meg a teljes túrát?
Gerald Demolsky: Egyszer jártam végig az alpesi túra teljes hosszát, az Ostalpin Trail részeként. Akkoriban az ellenkező irányban túráztunk: az Ötscher csúcsától indultunk, a Dürrensteinen és a Ringkogelen keresztül jutottunk el a Hochkarig. Hosszú, de hihetetlenül szép útvonal, mert szinte végig csak keskeny ösvényeken haladunk, és ritkán vagy egyáltalán nem térünk rá kavicsos vagy erdészeti utakra.
És a kilátás? Az útvonal nagy része a hegygerinceken, az erdőhatár felett vezet.
Gerald Demolsky: A kilátás páratlan - folyamatosan Alsó-Ausztria és Stájerország határán haladunk. Különösen a Herrenalm vagy a Ringkogel felöl tekintve nyílik ki a táj, és az ember egyik ámulatból a másikba esik. Ráadásul odafent teljesen egyedül van: a természet itt magányos és érintetlen. Érdemes megállni egy pillanatra, és hagyni, hogy a panoráma hatása alá kerüljünk.
Keskeny ösvények és érintetlen természet - ez hihetetlenül csábítóan hangzik! De ha egy ilyen félreeső útvonalon túrázunk, biztosan van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani.
Gerald Demolsky: Alapvetően ugyanaz érvényes, mint minden más hegyi túrára: az alapos tervezés a siker kulcsa. Másszóval: a túra előtt alaposan tanulmányozzuk a térképet, tervezzük meg a megállókat és a pihenőhelyeket, csomagoljuk be a megfelelő felszerelést, és mindenekelőtt vigyünk magunkkal elegendő élelmiszert és vizet. Odafent nincsenek források, és csak néhány hütte van, ahol vizet tölthetünk a kulacsunkba.
Melyik hütték jöhetnek szóba?
Gerald Demolsky: Az évszaktól függően vagy a Schwarzalm vagy a Herrenalm van nyitva, de mindkettőhöz egy kicsit le kell térnünk a túrautunkról. Ha a túrát két napra akarjuk felosztani, akkor megszállhatunk a Dürrenstein-csúcs után az Ybbstalerhüttében. Egy igazán remek hütte, hihetetlenül szép fekvésű, jó ételeket szolgálnak fel, és ha előre foglalunk, kényelmes ágyban kaphatunk új erőre. Minden túrázónak azt tanácsolom, hogy alaposan gondolja meg, hogy a teljes túrát egyhuzamban akarja-e teljesíteni.
A 42 kilométer és a közel 3000 méteres magasság inkább hangzik hegyi maratonnak, mint egy kényelmes egynapos túrának.
Gerald Demolsky: Pontosan az is. És amint elhagyjuk a Hochkart, magányosan mendegélünk. A Ringkogel és Dürrenstein közötti szakasz eléggé senki földje, ott tényleg csak elvétve találkozunk másokkal, ami egyrészt szintén a túra különleges varázsa, de mindenképpen szem előtt kell tartani a hegyi magány buktatóit is.
Van más bennfentes tipped is számunkra?
Gerald Demolsky: Maga a túra is bennfentes tipp (nevet). Ritkán járják végig a turisták, mert fizikailag megterhelő és igazán eldugott zugokba vezet. De olyan csodálatos természeti élményekkel jutalmazza az embert, amilyeneket máshol nem találunk az egész Keleti-Alpokban. A tippjeim egyszerűek: tervezzünk gondosan, készüljünk fel kellőképpen, haladjunk tempósan, és élvezzük a kalandot, amennyire csak tudjuk.
