Gyalogos időutazás

A Wachauban egymás után sorakoznak a műemlékek. Sok mindent megtudhatunk a különböző a korokról - az őskőkorszaktól kezdve a középkoron és a barokkon át a modern korig.

Mit árul el a Willendorfi Vénusz az őskőkorszakról? Milyen lehetett az élet egy késő középkori várban? Milyen érzés volt ünnepelni az impozáns apátságok barokk termeiben? És miért kötelező látnivaló a Landesgalerie Niederösterreich Kremsben? Christine Emberger idegenvezető, aki Stein an der Donauban született, időutazásra kalauzol bennünket.

A „Welterbesteig" világörökségi túraútvonal történelmi emlékek mentén vezet, a legkülönbözőbb korszakokból származó műemlékek és épületek mellett. Többek között itt találták meg 1908-ban a Willendorfi Vénuszt - a helyszínen ma egy túlméretezett reprodukció emlékeztet rá. Mit tudunk róla?

A Willendorfi Vénusz szenzációs lelet, és minden bizonnyal a világ egyik legszebb szobra, ami az őskőkorszakból maradt ránk. Az eredeti 11 cm magas és mészkőből készült. Különösen érdekesnek tartom, hogy a fejet csupán díszítések borítják. A 25-30 ezer évvel ezelőtt élt művész az arcot pusztán geometriai mintázattal jelenítette meg, talán mert nem is volt fontos számára, a nemi jellegeket viszont jól kidolgozta. A legtöbb embernek fel sem tűnnek az olyan részletek, mint például ahogyan a kezek pihennek. Én magam azt feltételezem, hogy a művésznek nem ez a szobor volt az első munkája. Néhány évvel ezelőtt az ásatások során nyílhegyeket és egyéb használati tárgyakat is találtak a helyszínen, az egykori táborhelyen. Ezeket a leleteket most értékelik, az elemzés hosszú évekig eltarthat, de biztosan izgalmas eredményekkel zárul majd. Bár az eredeti szobrot a bécsi Természettudományi Múzeumban őrzik, a Wachau-i Willendorf faluban mindenképpen érdemes megállni.

A „Welterbesteig" világörökségi útvonal mentén egymást követik a középkori várromok. Felmerül a kérdés: Miért van ez így? 

Ezek a várak a 12. században épültek. A Wachau 11. és 12. században a Babenbergek tulajdonában volt, az ő birtokukat kellett megvédeni. Ezért akkoriban számos várat emeltek, többnyire hatalmas sziklákon, középen magas őrtoronnyal. A Babenbergek egyik legfontosabb és legjelentősebb várispánjai, a Kuenringek, a Wachau és környéke erődítményeit igazgatták. Sok várat nagyon erősre építettek. Felvirágzott a rendszeres kereskedelem a Duna mentén. Ez nem kis vívmány volt, és ezért a Kuenringek tekintélyes hatalomra tettek szert. De ahol a hatalom forog kockán, hamar kialakulnak a viták. Így volt ez a Kuenringek esetében is.

És itt jön képbe Aggstein vára?

Pontosan. Például II. Frigyes osztrák herceg uralkodása idején. Ő tekinthető a Babenbergek utolsó férfiági leszármazottjának. Néhány Kuenring hűségesen szolgálta, de III. Hademar szembeszállt vele, és több más hűbéressel együtt lázadást szított ellene. II. Frigyes ezt nem tűrhette, ezért megostromolta és elfoglalta Aggstein várát. A vár urai gyakran adták parancsba katonáiknak, hogy támadják meg és rabolják ki a Dunán közlekedő hajókat. Ezért szólnak gyakran rablólovagokról a régi mondák.

Aggstein vára azonban leginkább a kis rózsakert legendájáról ismert, ami Jörg Scheck von Wald rablólovag nevéhez kötődik, aki 1429-től volt a vár ura. A monda szerint foglyait a várból erkélyszerűen kiálló sziklapárkányra zárta, ahol vagy éhen haltak, vagy a halálba ugrottak. Mivel a foglyok a rózsákra emlékeztették, a sziklapárkány a „Rosengärtlein", vagyis rózsakert nevet kapta. A kilátás ma is szenzációs a várromról, itt egykor kápolna, istálló és kút is állt, vagyis minden, amire akkoriban szükség volt.

Dürnstein várát, amely ma szintén romos, mindig Oroszlánszívű Richárddal hozzák összefüggésbe. V. Leopold itt tartotta fogva a keresztes hadjáratból visszatérő angol királyt. Miért zárták Richárdot Dürnstein várába?

Dürnstein vára - a zárt Aggstein várával ellentétben - egy egész település volt. A várfalak a városközpontig húzódtak, és a települést is magukba foglalták. Ennek az volt az előnye, hogy a vár ellátása biztosított volt. Nem csoda, hogy ide zárták Oroszlánszívű Richárdot - évekig el tudták volna látni, azért is, mert a vár területe egészen a folyó partjáig terjedt, ami gyors áruutánpótlást tett lehetővé. A középkorban Dürnstein településnek még több lakosa is volt, mint ma. Dürnstein vára nagynak számított a középkorban. A mi régiónk számára mindenképpen, de például Frankföldön, Angliában vagy akár Szíriában az erődítmények akkoriban még nagyobbak voltak.

A „Ruine Hinterhaus", az egykori erődítmény romja Spitzben, egy másik középkori épületmaradvány. Mit kell tudni róla?

A Hinterhaus minden bizonnyal a legkisebb vár volt abban az időben. Ez az egyik kedvenc romom, mondhatni a Wachau ékköve: Aggstein várának kistestvére. A Spitzer Graben bejáratánál emelkedik, így egy stratégiailag fontos útelágazást és völgybejáratot védett. A védfalak, az őrtorony és egy hatalmas kút még mindig a középkori építészek szaktudásáról tanúskodnak.

A melki, göttweigi és dürnsteini kolostorokat a barokk korban felújították. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő melki apátság minden bizonnyal a Wachau egyik legpompásabb, világszerte ismert épülete. Milyen jellemző barokk vonásai vannak?

A meredeken kiemelkedő sziklát, ahol ma a melki apátság áll, már a rómaiak is használták, a 11. századtól pedig a Babenbergek hatalmi központja volt. A barokk korban az emberek le akarták hozni a földre a mennyországot. Ehhez széleskörű építészeti ismereteik voltak, és azt is tudták, hogyan kell ezeket a gyakorlatban alkalmazni. A kolostor épülete egyszerűen tökéletes, nem véletlenül Ausztria barokk ékköve. Egy császári szárnyat is kellett építeniük, hogy pártfogóiknak, mindenekelőtt a Habsburgoknak megfelelő helyiségeket biztosítsanak. Ők azonban ritkán látogattak Melkbe. A barokk táncteremben állva elképzelhetjük, hogyan ünnepeltek akkoriban az emberek. A zene az emeletről szólt, az alsó szárnyban volt a konyha, ahol az ételeket főzték, és a keletkező hő egyben fűtötte a felső emeletet. 

Milyen gondosan megtervezték! Az üvegablakok is tökéletesek, a termeket elárasztja a fény. A kolostorokban a könyvtár és a másolószobák voltak a tudás központjai, ahol az emberek találkoztak egymással, képezték magukat, és eszmét cseréltek - óriási volt a tudásszomj. És akkor ott vannak még az apátsági templomban Johann Michael Rottmayr híres mennyezetfreskói, amelyeket mindenképpen meg kell nézni - temérdek kép, bámulatos kézügyesség! Rottmayr már akkoriban sztár volt, akárcsak az építész Jakob Prandtauer. Ők voltak szakmájuk legjobbjai. De a legnagyobb tiszteletet a mesteremberek iránt érzek, akik a terveket megvalósították.

A dürnsteini apátság egy másik történelmi jelentőségű épület a „Welterbesteig" világörökségi útvonalon. Milyen történeteket mesél a kolostor?

Az 1410-ben alapított dürnsteini apátság korábban kolostor volt. 1710-ben barokk stílusban átépítették. Hieronymus Übelbacher vezette prépostként a laikus barátok Ágoston-rendi kolostorát. A harmincas éveiben járó, rendkívül intelligens ember volt, aki maga készítette el az apátság terveit, majd a megvalósításhoz a legjobb művészeket és szakembereket bízta meg - olyan sztárépítészeket és építőmestereket, mint Jakob Prandtauer, Joseph Munggenast, Matthias Steindl vagy éppen Johann Schmidt szobrász, a „Kremser Schmidt" néven ismert Martin Johann Schmidt, a híres wachaui festő apja. Nem szabad azonban megfeledkeznünk az építkezést kivitelező ügyes mesteremberekről sem. A kolostor olyan, mint egy képeskönyv, csak tudni kell belőle olvasni. Az apátsági templomban és a híres kék templomtoronyban látható szobrok bibliai történeteket mesélnek el. A prépost igyekezett Isten igéjét a hétköznapi ember számára is érthető módon megjeleníteni. Van például négy obeliszk, mindegyiknek a talapzatán elhelyeztek három fejet, így jelképezik a 12 apostolt. A dürnsteini apátság a későbarokk csodálatos példája.

Aztán ott van a göttweigi apátság, amely a melki apátsághoz hasonlóan bencés kolostor, és szintén az UNESCO világörökség része. Hogy néz ki az épület?

Göttweig teljesen más barokk stílust képvisel, mint Melk. Amikor belépünk az apátsági templomba, feltűnnek a kagylódíszes stukkók. A terméskőhöz vagy a márványhoz képest a gipszstukkó olcsó volt, például a kartusok és a diadalív díszítéséhez használták. A modern időkkel ellentétben a mesteremberek megfizethetőek voltak. Az anyagköltségek igen magasak voltak, míg a munkadíj alacsony. Az apátságot 1083-ban Altmann püspök apát alapította. Az 1718-as tűzvész után a kolostort barokk stílusban átépítették. Johann Lucas Hildebrandt volt az építész, aki a bécsi Obere-Belvedere-t is építette. A kolostornak nem minden tervezett épülete készült el, de ennek is megvan a maga előnye, mert a hiányzó részek miatt a kolostor tágasabb, szellősebb, nyugodtabb. Ma a kolostor koncerteknek, konferenciáknak és egyéb rendezvényeknek ad otthont. 2021 óta pedig az ISK, az „International School Krems", egy angol tannyelvű katolikus magániskola is itt működik.

A „Welterbesteig" világörökségi útvonalon egy különösen érdekes mai épület is található, a kremsi Landesgalerie Niederösterreich. Miért kihagyhatatlan látnivaló a kremsi galériák sorában?

A Landesgalerie igen figyelemre méltó épület. Időszakos kiállításokat kínál a 19. századból, de kortárs kiállításokat is, például szobrokat, festményeket és fényképeket - főként alsó-ausztriai vagy osztrák művészek műveit mutatja be. Kiemelkedik a kremsi galériák sorából, ahova a Kunsthalle, a Minoritenkirche, az Artothek, és a Klangraum is tartoznak. A mi régiónkban egyaránt fellelhetők az újkor, a középkor és a barokk emlékei. Vonzó települések, gyönyörű természet, szőlőskertek és számtalan kerékpár- és túraútvonal, amelyek közül néhány a szomszédos Waldviertelbe is átnyúlik.