Bor és építészet
Immár 2000 esztendeje annak, hogy a szőlészet-borászat otthonra lelt Alsó-Ausztriában. A számos hagyományos, illetve modern borászati építmény révén az Alsó-Ausztriai Borút különleges helyet foglal el az európai borász-építészet palettáján.
„A bor palackba zárt költészet!“ – fogalmazta meg Robert Louis Stevenson angol író a 19. században. Vajon gondolt-e eközben az alsó-ausztriai borokra és borász építményekre is? Bárhogy történt is, Alsó-Ausztriában a bor valóságos költemény, kóstolása pedig olyan, mint a kifinomult műélvezet. Sehol másutt nem találkozik így a bor és a jó ízlés: a folyékony nedűben és a borászati kultúra megannyi objektumában.
Azt teljes bizonyossággal lehet tudni, hogy a bor csak több tényező együttes fennállása esetén válik egyszersmind költeménnyé: a legjobb termőterületek, ideális éghajlat és különleges borászok egyformán szükségesek hozzá. Az édes szőlőfürtök leve ugyanis csak megfelelő szaktudás és odaadó munka révén érik finom borrá. A legjobb borok a legjobb termőterületekről származnak. Ezeken a helyeken kiemelkedő a borász-építészet jelenléte is: az alsó-ausztriai borgazdálkodás lebilincselő formában kapcsolja össze a hagyományt a modernnel a regionális és építészeti, kulturális identitást erősítő architektúra révén. Az építészet és a bor sajátos szimbiózist alkot. A legjobban talán a hagyományos, festői hangulatú pincesorokon ízlik a nemes nedű – vagy a helyi borkimérésekben, egyszerű pohárból kortyolgatva. A látogatót 181 településen összesen 1100 pincesor várja, amelyeket a helyi népnyelv „kémény nélküli falvaknak” nevez. Másnap pedig ellátogathatunk egy modern építésű borászati létesítménybe, ahol maga a borász vezeti a borkóstolót. A vinotékákban és boros élményvilágokban értékes ismeretekre tehetünk szert a bor témakörében, ugyanakkor beszerezhetjük az otthoni hangulatos estékhez szükséges készletet a „palackba töltött poézisből”. A látogatók körében igen népszerű a tetszés szerint kiválasztott borásztanyán eltöltött üdülés is.