Milyen téli típus vagy?

Hideg, de szívélyes? Hangulattól függően, egy kicsit ilyen is, olyan is, vagy egyértelműen a győztes a dobogón? A különböző téli karaktereket vettük górcső alá.

Alsó-ausztriai jellegzetesség: Ahogyan süllyed a hőmérséklet, úgy emelkedik a lélek. Egyre inkább vágyódunk az első kiadós havazásra, majd szeretnénk a friss hóban taposni, orrunk alatt gőzölgő forralt borral egy kicsit átélni a tél élményét, vagy a magasból a messzeségbe tekinteni, lesiklani, letúrázni.

1. A simlis

# Az a fajta ember, aki csak alibiből visz magával síléceket a téli üdülésre

Hollárihó! Hiszen a síelés tényleg frankó… Mindenesetre magával viszi a teljes, frissen vaxolt, még érintetlen sífelszerelést. Jelszava: A jószándék megvolt. Amint ezzel megnyugtatta a lelkiismeretét, nyugodtan beállíthatja a léceket a szállás sítárolójába – végül is nem lehet tudni, talán mégis szükség lesz rájuk – az új síruha viszont egészen jól áll. Arról nem is beszélve, hogy a hüttéből forralt borral vagy teával a kézben kitűnően lehet élvezni a pompás kilátást.

2. A kilátástalan

# Az a típus, aki mindig a tökéletes kilátást hajszolja

Grüci, szervusz, Bergheil! Hadd lássuk az eget… A hegyen, ahol a felfelé és a lefelé tartók találkoznak, télen is mindig barátként köszöntik egymást. Hiszen mindannyiuk előtt egy cél lebeg: az előttük tornyosuló csúcs. A legszebb egy felhőtlen, tiszta téli nap, amikor mindenhonnan messzire nyílik a kilátás, az ember úgy érzi, közelebb van az éghez, mint a földhöz. De a kevesebb néha több, mivel nem minden kiválasztott sziklameredélyt lehet megfelelő mászófelszerelés nélkül elérni. Ilyenkor jobb a jelzett ösvényt követni, vagy Skywalk kilátókról a távolba tekinteni.

3. A magának való

# Az a típus, aki a természetet magányosan szereti élvezni

Végre nyugalom! Egyszer végleg ott maradok… Mindenki ismeri ezeket a képeket, csakúgy mint a vágyakozás érzését: Vastagon hóval borított téli táj Alsó-Ausztriában. Az érintetlen hófelszín szikrázik a napfényben, verseng vele, a Dunán néha jégtáblák sodródnak – mindez a természet csodálatos játéka. De még pompázatos hóruhájuk nélkül is érdemes az erdőket, a hegyeket és a falvakat télen egyedül felfedezni. Tökéletes helyszín a madarak és a vadállatok megfigyeléséhez!

4. A motivált

# Az, aki mindig elsőnek tűnik fel a forralt bor osztásánál.

Brr, brr, brr! Egyre hidegebb van… A kriofóbia, vagyis a hidegtől való irtózás megnyilvánulása lehet, hogy telente alig várjuk, hogy elgémberedett kezünkbe foghassuk a borból, fahéjból, csillagánizsból és narancsdarabokból készített, kedvelt meleg italt. Akár snowboarddal, akár téli bakancsban közelítjük meg a forralt boros standot, a második bögre után biztos megszáll bennünket a karácsonyi hangulat. Újra meg újra elénekeljük a „Last Christmas“-t, mindegy hányszor. Évről évre egyszerűen szupernek találjuk ezt a dalt.

5. A megszállott fotós

# Az a típus, aki mindent felvesz videóra vagy lefényképez

Jaj, de szép! Minden nap számít… Sőt, minden pillanat is. Mobillal vagy fényképezőgéppel megragadni a legkedvezőbb pillanatot különösen a téli hónapokban érdemes, amikor alacsonyan áll a nap, csendes a természet és minden látványos épület szinte műremeknek tűnik. A legjobb szögből nézve, az aranymetszés szerinti kivágatot készítve, vagy egyszerűen csak ösztönösen elkapva a különleges látványt, gyakran szűrő nélkül is sikerül egy-egy gyönyörű effektet, fényjátékot vagy magát a tájat feltenni a netre.

6. A stílusos

# Az a típus, aki, ha megjelenik a sípályán, minden tekintetet magára vonz

Juhé! Nem bírok magammal … Ficsúr, a pálya ördöge – ezek a kifejezések már nem használatosak azokra feltűnősködő nagymenőkre, akik különösen divatosan öltözve, túlzott önbizalommal telve sportosan siklanak a többi síelő vagy snowboardos között. Már a felvonó alsó állomásától is ki lehet pécézni őket, amint szabad stílusban szlalomozva, az ugratókon átrepülve vagy eredeti öltözékükkel kitűnnek a tömegből. Ha még így se sikerül magukra vonni a figyelmet, hangosan ujjongva söpörnek lefelé a pályán.

7. Az izgő-mozgó

# Aki mindig először jelenik meg a pályán és utoljára hagyja el

Fel a hegyre! „Csak rád tudok gondolni“… Nem zsémbeskedik reggel, csontkemény és minden percet kihasznál a felvonójegyéből az utolsó menetig. A síeléskor elemükben levő profik általában nem vágynak hosszabb pihenőre, a felvonóállomáson való sorban állás elegendő nekik a testi-lelki felüdülésre. Ám, ó, szentséges hóágyúcső, amikor a felvonót megállítják, mert valaki kiesett…

8. A menedzser

# Aki az üdülés megtervezésekor is kezében tartja a gyeplőt

Vár rád a láma! Lassan összecsiszolódunk… Nem egészen hétköznapi és mégis egy kicsit más - elvégre a téli üdülés nem mindig csak a síelésről vagy a szánkózásról szól. Lépj ki a mindennapokból és kezdj valami rendkívüli dologba, amire később is emlékezni fogsz: Lassan sétálhatsz a lámával – a kérdés csak az: ki kísér kit? Ahhoz, hogy a bundás és magabiztos állatok hűségesen kövessenek minket havon és jégen keresztül, akaratlanul is az együttlétre kell összpontosítanunk. A mobilozásról és kötelezettségeinkről átmenetileg feledkezzünk meg.

9. A kiéhezett

# Az a típus, aki már kora reggel is a visszatérésre gondol

Gőzgombóc, császármorzsa, vilmoskörte- és sompálinka. Kitartás… A tálca, rajta az összes finomsággal veszélyesen ringatózik, a kemény sícipőtalpak meg-megcsúsznak a padlón, a magashegységi tűző nap pedig Rudolf, a karácsonyi rénszarvas vörös orrát varázsolja képünkre. Ilyen jó mulatság egy síelés. De kiadós harapnivalóra és baráti hangulatra is szükség van, hiszen a lesiklás, mielőtt az utolsó gondola visszatér a völgybe, elég megerőltető.

10. A napimádó

# Az a típus, aki még a téli üdülésről is lebarnulva tér haza

Szuper! Felkelt a nap… Feltankolni D-vitaminnal, gyönyörködni a csillogó hókristályokban és hallgatni a friss porhó ropogását a deszkák vagy csizmák alatt egy álomszép derült napon, ragyogó kék ég alatt a hegyekben! Maldív-szigetek? Oda bárki eljuthat. Ha pedig nem sültél le piros-barna-fehérre a kötelező fejpánt-napszemüveg-mosolyráncok-símaszk kombónak köszönhetőn, akkor valószínű Alsó-Ausztria wellness- és szaunavilága még a hegycsúcsoknál is jobban vonzott.