Der Höchste im Weinviertel

Szilárd lábbeli, fejfedő

A Buschberg, amely 491 méteres magasságával a Weinviertel legmagasabb pontja, lenyűgöző kilátást nyújt a lenyűgöző dombvidékre. A Leiser-hegység mészkősziklái úgy mondhatnánk, hogy a régió gerincét képezik. A területet már több ezer évvel ezelőtt is lakták, és ma is láthatók a régi erődítmények és védelmi építmények maradványai a táj legmagasabb pontjain. Az asparn a. d. Zaya-i múzeumban (MAMUZ) közelről ismerkedhetünk meg a régészettel és az őskorral. Ha Asparn/Z. felől nyugat felé fordítjuk a tekintetünket, máris meglátjuk a dombsoron kiemelkedő két radargömböt. Oda vezet az út a mezőkön és réteken át, juhlegelők mellett és erdős dombok felett. Egy olyan táj, amely minden évszakban más színekbe öltözik, és lágy szépségével varázsol el minket.

Az Asparn/Z. kastélyának homlokzatára néző kilátás mellett balra fordulunk, és rövid időn belül már egy mezőúton haladunk. Egy kis emelkedő után elérjük az úgynevezett Totenweget. Ma már megerősített mezőgazdasági út, de már évezredekkel ezelőtt is használták az ősi emberek. Az útelágazásnál balra fordulunk Schletz felé, és elhaladunk egy régi kőbánya mellett. Onnan lefelé haladunk a falu felé, majd a Schletzerbach mentén. Ahol az aszfaltozott út véget ér, balra fordulunk felfelé az Antoni-kereszt felé. Még egy kicsit feljebb, ahol az erdő kezdődik, már a Weinviertler Jakobsweg útvonalon haladunk, és élvezhetjük a nyugodt, árnyas szakaszt.

Az erdőből kilépve már elég közel látható a lenyűgöző radargömb, és innen az út mentén haladunk a Buschberg parkolóig és a „Napóra – 4 évszak” művészeti-természeti projekthez, egy bejárható és megérinthető műalkotáshoz.

Kényelmesen fel lehet sétálni az aszfaltozott kanyargós úton a Buschberghütteig, vagy választhatjuk a sportosabb változatot is, balra a réten át. Fent megérkezve lenyűgöz a radarkupola mérete, a Schatzgräberhütte-nél pedig tájékozódhatunk a gyermekprogramokról és a Régiókban zajló rendezvényekről. Most megérdemelt frissítőt fogyaszthatunk az Osztrák Alpesi Egyesület legalacsonyabban fekvő Turistaházában, majd esetleg még egy rövid kitérőt tehetünk a csúcskereszthez.

Ezután visszamegyünk a parkolóhoz, néhány lépést jobbra az úton, majd rögtön balra az erdőbe, és a vadkerítésen át Michelstetten felé haladunk. A kapu jobb oldalán található egy forgóajtó a túrázók számára, és innentől egy darabig egy aszfaltozott mezőgazdasági úton haladunk. Ezután az út balra kanyarodik a katonai radarállomás felé. Itt a túraútvonal egyenesen lefelé vezet az erdőbe. Kicsit lejjebb a közút balra kanyarodik, itt pedig ismét egyenesen kell továbbmenni egy keskeny gyalogösvényen lefelé. A vadkerítésen ismét egy forgóajtón keresztül lépjük át, és máris elérjük Michelstetten városát. Az Alsó-ausztriai Iskolamúzeum mellett elhaladva lefelé haladunk a településbe, egészen a GH Achterig.

Ott jobbra kell tartani, és még egy kicsit az út mentén haladni, elhaladva a Robert Hofer hagyományos borozó mellett, át a kereszteződésen a Buschberg felé, egészen egy három hársfa által körülvett keresztig. Itt az ösvény ismét az erdőn halad át, majd később keresztezi az utat. Most már a Totenweg felső szakaszán járunk, és rövid idő múlva máris újra láthatóvá válik az Asparn/Z. kastély. Végül még megkóstolhatjuk a GH Schulz hagyományos konyháját. A Pincesor meglátogatása is kellemes zárás lehet a túrához.

A MAMUZ parkolójában közvetlenül lehet parkolni.

A michelstetteni állatkertben érdemes kitérőt tenni a „Katzenloch”-hoz – egy kis barlanghoz.