Kapellenwanderung ins Gföhleramt

Háborúk, pestis és tűzvész: a Gföhlerwald és erdővidékeinek településtörténete

Az eredetileg zárt "Vorst" csak 400 éve lakott, előtte az uralkodó vadászterülete volt (lásd Jaidhof = vadászudvar). A Gföhlerwaldban 1597-ben lázadó waldvierteli gazdák bujkáltak. Az 1608-as eladás után az erdőt a gföhli uradalom új tulajdonosai megbízásából erdészek rendezték és kezelték, hogy a favágók, szénégetők, üveggyártók és bérgazdák intenzívebben használhassák (innen a szórványtelepülések "Amt" elnevezése). 1771-ben 8 földművest, a sinzendorfi uraság alattvalóit családjukkal együtt a Bánátba száműzték, mert megtagadták a robotszolgálat megfizetését. A nagy pestisjárvány után 1680-ban a Gföhleramtban felépítették a Rosalia-kápolnát (Rosalia - a pestis szentje), amelyet kétszer bővítettek. A kápolna közelében emlékkő emlékeztet a Gföhlerwald kialakulására, nem messze tőle található a Fuxi Tanyamúzeum. A "kalte Graben"-ben lévő egykori üveggyártó telep, a cséplőházak, halastavak, a Schweizerhof, az "Altes Eishaus" múzeum és a klasszicista kastély Jaidhofban emlékeztetnek az egykor igen gazdag uradalomra.