A Kis-Kamp völgyében, egy gránit sziklán áll a Waldviertel északnyugati részének egyik legrégebbi vára, stílusosan és büszkén.
A Rappottenstein-kastély már a kezdetektől fogva nagy jelentőségnek örvendett. Egyrészt a kiterjedt Kuenringer-birtok közepén feküdt, így mozgalmas időkben stabil központot jelentett, másrészt viszont védelmet nyújtott az ősi, a mai napig is a település területén nyomon követhető összekötő útnak („Pehamsteig”), amely a Dunától a Nordwaldon át a cseh területekre vezetett.
Ezenkívül a Rappottenstein-kastély az egyik legerősebb láncszem volt abban a Kamp folyó mentén kialakult erődítményláncban, amelynek feladata az volt, hogy megvédje az országot a csehek támadásaitól, és ezzel egyidejűleg oldalvédelmet biztosítson a Babenberger-vidéknek is.
Rappottenstein egy olyan erődítmény, amelyen jól felismerhetők a három építészeti korszak – a román, a gótikus és a reneszánsz – jellegzetességei.
A felsőerőd déli része a Kuenringerek korából származik. Hatalmas falai, amelyek ablakok nélkül tornyosulnak a meredek gránit szikla felett, és az eredeti védelmi építményt alkották, üdvözlik a látogatót, mielőtt az belépne az erődbe. A falak tompa szögben állnak egymáshoz képest, alapjaikban a szikla vonalához igazodnak.
A sziklamasszívum legmagasabb pontján az öregtorony őrzi az épületegyüttest. Az öregtorony és a kaputorony között – amely egykor a masszív falak fölé magasodott, és elzárta a bejutást a fellegvárba – terülnek el a várudvar legrégebbi, a 12. század második feléből származó épületei. Az elővár egy átgondolt védelmi rendszer, amely nyolc kapuból és öt udvarból áll – csak az juthat be a felsővárba, aki ezeket leküzdötte.
A kastélyban tartott vezetett túra során bepillantást nyerhet a kastélybörtönbe, és a belső udvaron megcsodálhatja a sgraffito-díszítésű, háromszintes árkádfolyosókat. A belső terek freskói a 16. századi alsó-ausztriai világi festészet ritka példái közé tartoznak.
A pontos idegenvezetési időpontokat a www.burg-rappottenstein.at/fuehrungen oldalon találja meg.
