Egy kis avar temető sokat elárul a kora középkori lovas nép mindennapi életéről a bőséges sírmellékleteknek köszönhetően.
Az avarok sztyeppei lovasok voltak, akik Kr. u. 568-tól elfoglalták a kelet-germán longobárdok települési területeit - a Kárpát-medencét és annak Bécsi-medencei előterét. Hivatalosan az Enns volt hatalmi területük nyugati határa. A 9. század elején az avar kaganátus (ez a kifejezés a "birodalomhoz" hasonlítható) Nagy Károly célzott hadjáratai következtében elesett.
A leobersdorfi temető
Leobersdorf a maga 171 egyedével a régészetileg feltárt avar temetkezési helyek közül a kisebbek közé tartozik. Valószínűleg egy kisebb településhez tartozott. A korai időszakból származó elszórt egyéni síroktól eltekintve a sírokat szokás szerint durván sorokba rendezték. A nők átlagosan 160 cm, a férfiak 170 cm magasak voltak. A csontvázakon különböző betegségek jelei mutatkoztak - az ízületi arthrosistól az anyagcsere-betegségekig. Harcból származó sérülésekre nem volt bizonyíték.
Gazdag sírmellékletek
Más avar temetőkhöz hasonlóan a leobersdorfi halottak is sírmellékletet kaptak, viseletrészek, fegyverek, szerszámok és egyéb használati tárgyak formájában. A temetkezési helyek azonban az élelmiszer-felajánlások tekintetében különböztek; Leobersdorfban főként szarvasmarha-részeket helyeztek a sírba. Számos sírban találtak fából készült berendezési tárgyakra utaló nyomokat, de ezek részletesebb leírása a megőrzési körülmények miatt aligha lehetséges. A legjobb esetekben vaskoporsóbilincsek maradtak fenn. Néhány halott testtartása arra utal, hogy szorosan be voltak csomagolva (talán kendőbe) vagy megkötözve.
A leobersdorfi temető elemzése pontosította a divat fejlődésének és ezáltal az avarok kronológiájának megértését, és ezzel jelentősen hozzájárult a további avar kutatásokhoz.
Tipp: A leobersdorfi LEUM (Light Museum and more) a leobersdorfi avarokról nyújt tájékoztatást.
