Leírás
A Stollhof fölött talált fémlelőhely feltételezhetően mintegy 6000 éves, és főként rézből és aranyból készült ékszereket tartalmaz.
1864 nyarán egy pásztorfiú talált néhány rézből és aranyból készült tárgyat a Hohe Wand lábánál, mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságban, Stollhof falu felett. A tárgyak meredek sziklák között, sekély mélységben feküdtek a törmelékben, és valószínűleg i. e. 4000 körül rejtették el őket, talán áldozatként. A fiatal pásztor felfedezése Közép-Európa egyik leglátványosabb korai fémleletének bizonyult, és többek között Ausztria legrégebbi arany ékszereit tartalmazta.
Értékes fémből készült, felbecsülhetetlen értékű lelet
A lelet két rézből készült lapos balta mellett, amelyeket fegyverként és szerszámként is használtak, főként réz ékszerekből áll. Egy vaddisznófog alakú, rögzítőlyukakkal ellátott díszlemezt valószínűleg felvarrtak, az alkaron pedig két karcsavaros spirált viseltek. Kilenc spiráltekercset valószínűleg nyakláncra fűztek, míg hat masszív dupla spirál valószínűleg egyenként lógott a mellkas előtt. A depó fénypontja azonban két aranykorong, amelyek átmérője 10,6 és 13,8 cm, súlya pedig 71, illetve 212 g. A tárlókban a legértékesebbek. Csiszolt előlapjukat egyenként három kiálló főnökkel, peremüket pedig pontszerű díszítéssel díszítették. Az oldalukon lévő rögzítőfuratok arra utalnak, hogy az aranykorongokat nyakláncra vagy nyakpántra is erősítették.
Délkelet-Európából importálták
Hasonló darabok mindenekelőtt a nyugat-magyarországi és szlavóniai úgynevezett Balaton-Lasinja kultúrából ismertek. Nem tudjuk, hogy ki és milyen alkalomra viselte a korongokat. Feltételezhető azonban, hogy csak bizonyos személyek viselhették őket, és különleges jelentéssel bírtak.
A stollhofi lelőhely kiemelkedő lelet a kohászat első európai fénykorából, az i. e. 5. évezred végéről, azonban az akkoriban a Kárpát-medencében vagy Délkelet-Európában használt felszínközeli lelőhelyek hamar kimerültek, ezért a szerszámok többsége még kőből készült.
Tipp: A stollhofi lelet a bécsi Természettudományi Múzeumban látható.