Leírás
A város északkeleti részén fekvő Götzenhof hagyományosan az úgynevezett Röthelstein urainak tulajdonában volt, akik a Duna fölött, egy meredek sziklamasszívumon, kb. 2 km-rel lejjebb fekvő kiterjedt várról és erődítményről kapták a nevüket. Röthelstein várát egyébként a 12. század közepe táján a Sonnberg család alapította, akik eredetileg a Schlossberg központi várában laktak. A 13. században Hainburg leghatalmasabb városi miniszterei közé tartoztak. A Götzenhof elsősorban a város hatalmi bázisaként szolgált számukra, valamint a szemközti Duna árterében lévő hatalmas birtokaik és halászterületeik műveléséhez, és kétségtelenül a dunai kereskedelemhez is. A Götzenhof egyetlen, de rendkívül monumentális maradványa a XIII. század első felében vagy nem sokkal a közepe után épült nyolcszögletű Götzentorony, amely a város erődítményének északkeleti sarkát alkotja. Az 1. és 2. emeletét kizárólag katonai célokra használták (főként a közeli kikötő területének biztosítására), míg a 3. emelet a késő román kori kettős ablakokkal kétségtelenül reprezentatív lakófunkciót töltött be. A hozzá csatlakozó keleti városfal valószínűleg a városerődítés azon kevés részei közé tartozik, amely a bécsi és a magyar kapuhoz, valamint a vár függönyfalához hasonlóan külső védelmi galériával rendelkezett, ahonnan a támadók ellen felülről is hatékonyan lehetett harcolni.
Ezt az információt Scholz úr és R. Woldron úr szíves hozzájárulásával bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet a Műemlékvédelmi Hivatalnak, a Bécsi Városi és Tartományi Levéltárnak, a Boltzmann Intézetnek és az Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltárnak.
