A park nyugati bejáratánál még mindig ott áll: I. Ferenc József császár marsall-egyenruhában, életnagyságú szobor, Csehországból importálva, amelyet 1908-ban, trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából állítottak fel. Haugsdorf nem akarta, hogy uralkodóját tisztelet nélkül hagyják – ezért habozás nélkül létrehozott egy egész parkot.
1,15 hektár, Schönborn gróf főkertészének módosított tervei alapján kialakítva: a két főutat hársfák és gesztenyefák szegélyezték, közöttük ritka fafajok – piramis tölgyek, ezüstfenyők, vörösbükkök. 1928-ban egy Schubert-kő is hozzáadódott, amelyet a „Haugsdorfi Férfikar és Zenei Egyesület” adományozott Franz Schubert halálának 100. évfordulójára, egy ültetett hársfa kíséretében. A park ezzel kapcsolatos átnevezése „Schubertpark”-ra azonban soha nem honosodott meg a lakosság körében.
Mit tett a háború a parkkal
1945-ben a gondozott park kis léptékű háborús színterévé vált: az erős fákat kivágták, és páncélgátakká alakították át. A közeli vasútállomás a frontra szállított utánpótlás kirakodási helyeként szolgált – a megmaradt fák között katonai járművek álltak, lőszert tároltak. Az orosz megszállás idején is megmaradt a parknak ez a funkciója. A Dél-Morvaországból érkező menekültek itt verték fel táborukat, és a fákat tüzelőanyagként használták fel.
Ami ezután maradt, az vadon volt – a felnőttek elkerülték, a gyerekek viszont lelkesen fogadták kalandjátszótérként – ami nem is a legrosszabb sors egy elvadult Kaiserpark számára.
1973/74-ben a parkot újra helyreállították. Ma a Kaiserpark a szabadtéri fürdővel és a játszótérrel az egész régió számára pihenőhelyként szolgál. A császár pedig a nyugati bejárat felől csendben figyeli az eseményeket.
