Leírás
Információk a templomról
Spital Waldviertel egyik legrégebbi faluja, amelyet a hagyomány szerint eredetileg "Schön Blumau"-nak hívtak.
A falut valószínűleg a 12. század közepe táján alapították Kuenring fennhatósága alatt, és II Hadmar von Kuenring 1200 körül adományozta a Szent János-rendnek (később Máltai Lovagrend). A Szent János lovagok kórházat építettek itt a Böheim és a Polansteig folyók elágazásánál, amelyet egy 1227-es oklevél említ.
A temetővel körülvett plébániatemplom a környék egyik művészettörténeti különlegessége. A gótikus átalakításokon átesett román kori hajóhoz egy mélyített román kori keleti torony csatlakozik. Nyugatra a hajó barokk nyugati öble található, díszítetlen nyeregtetős homlokzattal. A hajó szélességében gótikus kórus csatlakozik a toronyhoz keleten. A toronytól északra egy barokk sekrestye melléképület található. A román stílusú torony belső kialakítása különösen figyelemre méltó: a torony öblét teljes egészében 14. századi (1360 körüli) falfestmények borítják, amelyeket 1983-ban tártak fel.
A plébániatemplom Keresztelő Szent János tiszteletére van szentelve. A plébániát először 1298-ban említik oklevelek. A plébánia 1995-ig a mailbergi máltai plébániához tartozott, majd a szentpétervári egyházmegye világi plébániája lett. 2016-tól a plébánia Szent Wolfganggal együtt a Zwettl apátságtól kap lelkipásztori ellátást.
A templom és a temető műemléképület.
Kényeztesse magát
Keresztelő Szent János, az Újszövetség központi alakja és a spitáli plébániatemplom védőszentje aszketikus életmódjáról, bűnbánati prédikációjáról és Jézus Krisztus előfutáraként betöltött szerepéről ismert. Különleges módon testesíti meg a belső szemlélődés és az önvizsgálat elvét.
Keresztelő János élete
Keresztelő János a sivatagban élt, távol a társadalom kényelmétől és zavaró tényezőitől. Tevélszőrből készült ruhája, valamint sáskából és vadmézből álló étrendje szigorú aszkézisét és magányos életét jelképezi. János üzenete a radikális újragondolás és a belső megtérés üzenete volt: bűnbánatra hívta az embereket, és felkészítette őket a Messiás eljövetelére.
János megkeresztelte Jézust a Jordánban, és ez a pillanat jelentette Jézus nyilvános működésének kezdetét. János jelentéktelennek tartotta magát ahhoz képest, aki utána következett.
"Kényeztesd magadat magaddal"
Keresztelő János életében a "kényeztesd magad" úgy értelmezhető, mint felhívás az önfeláldozásra és a belső felkészülésre. János elvonult a pusztába, de nem azért, hogy elforduljon a világtól, hanem azért, hogy életének lényegi feladatára koncentráljon: az emberek felkészítésére Krisztus eljövetelére. Magányos élete és aszkézise az Istenre való mély belső összpontosítás kifejeződése volt.
János sivatagi visszavonulása az önmegismerés és a belső tisztánlátás egy formájaként is felfogható. Időt és teret hagyott magának, hogy teljes mértékben a küldetésére koncentrálhasson. Ez a belső elvonulás tette lehetővé számára, hogy erőteljes és megingathatatlan üzenetet hirdessen.
Következtetés
"Kényeztesd magad" Keresztelő János kapcsán azt jelenti, hogy tudatosan elvonulunk a világ zavaró tényezőitől, hogy a lényegre összpontosítsunk - az isteni találkozásra való felkészülésre. János megmutatja nekünk, hogy az igazi öngondoskodás néha abban a radikális döntésben rejlik, hogy elengedjük a külső világot, hogy belülről készen álljunk az előttünk álló szellemi feladatokra és elhívásokra. Az ő élete arra tanít bennünket, hogy a csendben és a magányban olyan mély erő rejlik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük és beteljesítsük a sorsunkat.
"Egy hang kiált: "A pusztában készítsétek el az Úr útját, a pusztában egyenesítsétek ki Istenünknek az utat!" (Ézsaiás 40:3).
Ez a bibliai szakasz hangsúlyozza Jánosnak a sivatagban hallható hang szerepét, amely belső elmélkedésre és Isten eljövetelének előkészítésére hív. Ez egy felhívás arra, hogy vonuljunk vissza, hogy előkészítsük az utat a mélyebb lelki felismerések és átalakulások számára.
