A bischofstetteni római-katolikus plébániatemplom az úgynevezett Pfaffenberg dombon emelkedik, így messziről is jól látható.
A Szent Ágota tiszteletére szentelt templom a St. Pölteni egyházmegye Melk-i dékánságához tartozik, és műemléki védelem alatt áll. A templomot a 9. században a regensburgi püspökök alapították, és a 11–12. században Hürm filiáléja volt. A templomról az első említés a 12. században található Jans Enenkel rímes krónikás „Ausztria és Stájerország” című fejedelmi könyvében. Sok jel utal egy kora középkori várkápolna-komplexumra. A templomot például déli oldalról egy támfal zárja le. A mai templom déli falán láthatók a gótikus templomépület maradványai. Itt tárták fel egy hegyesívű portál erősen megrongálódott gótikus keretét. A nyugati oldalon, a volutákkal szegélyezett oldalak között félig beépített torony kis dupla hagymakupolát visel. A barokk átépítést 1746-ban fejezték be, és gazdag barokk berendezéssel rendelkezik.
A főoltár és a két oldalsó oltár festményei Michelangelo Unterberger mester keze munkái. A főoltárt, valamint a két oldalsó oltárt és a szószéket a tiroli szobrász, Johann Reindl készítette. A legrégebbi és legnagyobb harangot Johann Gottlieb Jenichen öntötte (1823). Az orgonát Herbert Gollini építette (1980). A plébánia egykor fejedelmi fennhatóság alá tartozott, és a plébánost közvetlenül a császári ház nevezte ki.
A St. Pölteni egyházmegye létrehozásával a plébánia a püspök alá tartozik. A plébániát Mária Terézia barokk stílusban alakíttatta át, és a császári címert helyeztette el rajta, amely ma is díszeleg a bejárati kapu felett.
