A kastély hosszú, többrétegű történelmet mesél el - vízzel körülvett erődítményekről, román kori kőszobrokról és késő gótikus falakról, amelyek még ma is őrzik titkaikat.
A "Veste Limburg"-tól a mai várig
A mai kastélytól nem messze állt egykor a régi "Veste Limburg zu Limberg", egy középkori várkomplexum, amely a 16. századra már pusztulásnak indult. A Sachsendorfi kastélyhoz vagy a naschendorfi nemesi rezidenciához hasonlóan - mindkettő szintén a Zinken urak tulajdonában volt - valószínűleg a háborúk és az idő múlásának áldozatául esett. Az egykori várat részben vagy talán teljesen víz vette körül. Az 1823-as történelmi térképeken még mindig egy nagy tó látható ezen a helyen. A 20. század elején itt még nádas és a vizes élőhely maradványai voltak fellelhetők - a közeli patak szabályozása előtti magas talajvízszint bizonyítékai. A tavat később valószínűleg a romos kastély törmelékével töltötték fel. Ennek lenyűgöző bizonyítéka egy masszív alapfal, amelyet egy kút feltárása során fedeztek fel: A falazat annyira ellenálló volt, hogy a kutat végül máshol építették meg.
Egy sokrétegű épület
A mai vár egy egykori tanya helyén áll. Sokáig úgy vélték, hogy a 17. század elején épült - de a formája és a részletei másról árulkodnak. A szabálytalan négyzet alakú épület toronnyal és kis árkádos udvarral korábbi keletkezési időre utal. Az 1982/83-as felújítási munkálatok során 1570-es évszámot tártak fel - ami egyértelműen a 16. századra utal. Valószínűleg azonban nem egy teljesen új épületről van szó, hanem egy régebbi nemesi rezidencia vagy Meierhof bővítéséről. Különösen érdekes: míg a kastély nyugati része elegáns árkádokkal rendelkezik, addig az északi részen ez az elem hiányzik. Egyszerűbb kialakítása arra utal, hogy itt még régebbi, valószínűleg késő gótikus épületszövet maradt fenn. Más források a vár magját valóban a késő gótikus korszakra datálják, és arról számolnak be, hogy 1750 körül bővítették.
Limberg oroszlánjai
Az 1980-as években végzett helyreállítás során egy különleges felfedezés is történt: Két román stílusú oroszlánfigurát találtak a kőburkolatban. Úgy tűnik, hogy ezeket egyszerűen újra felhasználták építőanyagként a korábbi átalakítások során vagy a háborús károkat követően. Az oroszlánok hagyományosan az erődített épületek bejáratát szegélyezték, és az erőt és a védelmet jelképezték. Hogy a limburgi oroszlánok egykor a régi vár vagy egy korábbi nemesi rezidencia bejáratát őrizték-e, az egyelőre nyitott kérdés - de erőteljes jelenlétük szinte mitikus ízt kölcsönöz a hely történetének.