Dagmar Scheucher amatőr kertész szívét-lelkét beleadja a kertjébe. Előzetesen elárulja, mire számíthatnak a látogatók a 7000 m²-es területen:
"35 éve élünk az északi Waldviertelben, amely (nemcsak) hideg és hosszú télről és zord éghajlatáról, hanem hatalmas sziklaformációiról is ismert. A gránit- és gneisz-fennsík az egykor több ezer méter magas "Cseh-masszívum" déli előhegysége. Az úgynevezett "Litschauer Ländchen" (az északnyugati Waldviertel hat természetvédelmi területének egyike) ma is felismerhető a hatalmas sziklatáblákról és sziklatömbökről, a régi hegység maradványairól. És pontosan ezek a régi hegyek voltak azok, amelyek mintegy 20 évvel ezelőtt hatalmas kihívások elé állítottak. Amikor elkezdtem darabról darabra kiirtani az öreg lucfenyőállományt, rájöttem, hogy a gyér erdőfenék alatt csupasz sziklák, sziklatáblák és hatalmas sziklák vannak. Ez természetesen még nehezebbé tette a feladatot. A kertemet sikerült kiszakítanom az erdőből és a sziklák közül. Az első lépés a termékeny talaj megteremtése volt, és csak ezután döntöttem úgy, hogy évelőkkel, cserjékkel és fűfélékkel kezdem, mielőtt végül lombhullató fákat és gyümölcsfákat ültetnék. További területeket hoztam létre különböző feltételekkel, például nedves és száraz talajokkal, napos, világos és árnyékos helyekkel. A növényeimet gondosan, igényeiknek megfelelően választottam ki, és a megfelelő talajba, a megfelelő helyre ültettem őket. Végső követelményként emelt zöldségágyásokat építettem.
Ma a kertem egy parkszerű, angol kert. Határolt és (évszaktól függően) gazdagon feltöltött ágyások váltakoznak széles réti területekkel. A zöldségágyások, gyümölcsfák és uzsonnasarkok egész évben szezonális finomságokkal látnak el bennünket."
